AQUA

Visszakeringető rendszerek használata

A talaj, ill. termőföld nélküli művelés óriási előnyöket kínál a termesztőnek. A legfontosabb előnyei az ellenőrzés, irányítás magas foka, a hatékonyabb vízfelhasználás és az, hogy nincs táptalaj-veszteség (NFT). Azonban az a hátulütője, hogy a recirkulációs rendszerek nagyobb menedzsmentet tesznek szükségessé.

Mindez abból a tényből ered, hogy a recirkulációs rendszerekben gyorsan bekövetkezhetnek változások; a tápanyag közvetlenül, azonnal hatással van a termésre, és fordítva. A túl késői, vagy nem megfelelő cselekvésnek közvetlen, gyors negatív következményei lesznek.

Recirkulációs rendszerek alkalmazása

Összehasonlítva az olyan táptalajokon történő műveléssel, amelyek nagy mértékben tartalmaznak tápanyag- és víz-puffereket, mint pl. a virágcserépben használt föld vagy a kókusz, a recirkulációs rendszerek a tápanyag és a növények alaposabb, folyamatos ellenőrzését, felügyeletét követelik meg. Mivel a növénytermesztési rendszerek csak kevés tápanyag-puffert, vagy egyáltalán semennyit sem tartalmaznak, a tápoldatot érintő változásoknak közvetlen hatásuk van.

A növények hihetetlenül gyorsan reagálnak a tápoldatra; az egészségesnek látszó növény egyetlen egy nap leforgása alatt képes elhervadni a tápanyagok hiánya miatt. A növényeket és a tápanyagot ezért rendszeresen figyelni és ellenőrizni kell.

Természetesen a megfelelő tápanyagok a jó eredmények elérése érdekében elengedhetetlenek. Az alábbi tényezők fontosak ahhoz, hogy a recirkulációs rendszerekben a megfelelő tápanyag biztosítva legyen:

  • a tápanyag ásványi összetétele
  • a tápanyag-tartály tartalma
  • a tápanyag savassága (pH)
  • a tápanyag erőssége (EC))
  • a hőmérséklet (víz és levegő)
  • a víz minősége

Tápanyagtartály

A recirkulációs rendszerekben a tápanyagtartályt rendszeresen ellenőrizni kell, fel kell tölteni, illetőleg fel kell újítani, ki kell cserélni, ha szükséges.

Ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük a hiányállapotok kialakulását és a só-rétegek lerakódását.

Az, hogy az oldatot milyen gyakran kell felfrissíteni, attól függ, hogy a művelési, termesztési folyamat milyen intenzív, és hogy mekkora a tápanyagtartály. A tápanyagtartálynak növényenként legalább 5 litert kell tartalmaznia. Minél több tápanyag áll a növények rendelkezésére, annál kisebb lesz a pH- és EC-értékek ingadozása.

Normál körülmények között a tápanyagot 7-14 naponként kell felfrissíteni. Ha a tápanyag felfrissítése nem történik meg időben, akkor a különböző alkotóelemek közötti kívánatos egyensúly jelentős mértékben megbomlik. A tápanyag olyan alkotóelemei, mint a kalcium, a magnézium, a szulfát, a nátrium és a klorid azok, amelyek elsőként alakítanak ki réteget.

Mindez anélkül megtörténhet, hogy az EC-t befolyásolná. A nitrogén és a foszfát az a két elem, amelyik a legelőször kimerül, ami viszont hiányállapotot okozhat. Mindez látható is a nagyobb leveleken, mivel azok teljesen elsárgulnak (nitrogénhiány), vagy lila foltok jelennek meg rajtuk (foszfáthiány). A szodium- vagy klorid-réteg kiválása lelassítja a növekedést

infopaper-aqua_text_9.jpg
In Nimbin Australia, frogs live in the nutrient reservoir.

A tápanyagtartályt rendszeresen fel kell tölteni eredeti szintjéig, azok között a napok között, amelyeken a tápoldat felfrissítése történik. Kezdje a feltöltést akkor, amikor a tápoldat 25-50%-át már felhasználta. Legjobb olyan oldatot használni, amelyik megközelítőleg fele annyira erős, mint az eredeti tápoldat.

Olyan körülmények között, ahol a párolgás gondot okoz, legjobb a tartályt csapvízzel feltölteni. Ilyen eset az például, amikor a hőmérséklet magas és a páratartalom alacsony. Ily’ módon, könnyen végbemehet a párolgás, miközben biztosítva van az, hogy a tápoldat EC-je ne emelkedjen.

Tény az, hogy a tápoldatot rendszeresen fel kell frissíteni, őszintén szólva, ez nem egy zárt rendszer. Fordított ozmotikus szűrőket kell használni a nátrium és a klorid sói lerakódásainak eltávolítása érdekében, ezzel csökkenthető a tápoldat felfrissítésének gyakorisága.

Cikk értékelése: 
Még nincs szavazat