A cserepezési föld szerkezete meghatározza, hogy mennyi víz és levegő áll a gyökerek rendelkezésére. A levegő fontos a gyökerek oxigénellátása, és a gyökér környezetében lévő mikroorganizmusok szempontjából.
A gyökereknek a növekedéshez, a gyökérrendszer fenntartásához, valamint a víz- és a tápanyagok felvételéhez van szükségük oxigénre. A levegővel való megfelelő ellátás, a jó végeredmény szempontjából, létfontosságú a gyorsan növekvő növények számára. Ha a termesztés korai szakaszaiban nincs elegendő levegő, akkor kevésbé fejlett lesz a gyökérrendszer, ami gátolja a növekedést, kisebb terméshozamot eredményezve.
Annak érdekében, hogy biztosítsuk, hogy a gyökér környezetében megfelelő mennyiségű levegő legyen, a termesztő hely levegőjéből oxigént kell felvenni, ami diffúzióval történik. A cserepezési föld szerkezete, amit elő kell készíteni, elsősorban a benne lévő nyersanyagok minőségétől függ. Annak érdekében, hogy jó cserepezési földet kapjunk, olyan szűz tőzeggel szükséges kezdenünk, aminek stabil szerkezeti jellemzői vannak.
Függőlegesen vágott vagy hántolt tőzeg
A tőzegrétegek kitermelésére két különböző módszer használható: az olcsóbb, bár kevésbé hatékony eljárás a tőzeg felső rétegének „lehántolása”. Ennek a technikának a hátránya az, hogy általa a tőzeg szerkezete kevésbé durva lesz, aminek nemkívánatos hatása van a levegő/víz kapcsolatra.
A második módszer a tőzeg vertikális, függőleges irányú vágásából áll. Az elmúlt időkből ez a leginkább ismert módszer. A korábban üzemanyagként, vagy főzésre és házak fűtésére használt tőzegtömböket is ily’ módon vágták ki. A tőzeg kitermelésének ez egy drága módja. Amikor a tőzeget tömbökre vágják, azokat kézzel meg kell fordítani, hogy kiszáradjanak.
Minél durvább a tőzeg, annál jobb lesz a benne lévő víz és levegő közötti egyensúly, és ez biztosítja majd, hogy a gyökerek ebben a közegben jobban fognak fejlődni, a növények egészségesebbek lesznek, és a talaj kevésbé fog zsugorodni.
Magas és alacsony
A cserepezési föld egyik legfontosabb alkotórésze a tőzeg. Ez egy többszáz éves, természetes anyag, ami a régi vegetációból alakult ki. A tőzeg olyan területekről származik, ahol az éghajlati viszonyok változása miatt az új növényzetnek gyorsabban kellett kialakulni, mint ahogy az elhalt vegetáció le tudott volna bomlani. E folyamat révén, lassan, de biztosan, létrejött egy szervesanyag-réteg, ami akár több méter vastagságú is lehet.
A tőzegnek két típusát különböztethetjük meg: a magas és az alacsony tőzeget. Az alacsony tőzeg azokon a területeken alakult ki, ahol a talajvíz-szint magas, és nagyon sok tápanyag van. Az alacsony tőzeg - jellemzően -nagy arányban tartalmaz rothadt anyagot, és nagy mennyiségű hordalék, iszap is lehet benne; homok és káros, ártalmas sók, amelyek miatt a jó cserepezési földhöz nem megfelelő alap. A magas tőzeg az esővíz hatására alakult ki, tápanyagban szegényebb területeken, fő alkotórésze a moha. Ez egy olyan kis növény, amelynek egyedei alul egyenként elhalnak, miközben fent a felszínen a saját maradványain tovább fejlődik, növekszik. A magas tőzegben más növények maradványai is megtalálhatók, pl. a gyapotfű.
Tőzegmoha
A tőzegmoha különösen alkalmas termesztő közegként, táptalajként való felhasználásra, mert természetes, könnyű, tiszta, és használata egyszerű. Tápanyagtartalma alacsony; pH-értéke 3,5 és 4,5 között van, jó víz visszatartó tulajdonságokkal rendelkezik (saját súlyának akár 20-szorosa). Az a magastőzeg-szelvény, amely Németország északnyugati részén, egy sík tőzegterületen van, különböző rétegeket foglal magába, amelyek különböző időszakokban alakultak ki.
